Maddie szemszög
Egy újabb nap. Egy újabb nap teli várakozással. Hogy mire ? Hát jó kérdés…. Azóta így telnek a napjaink amióta kiválasztották a mi családunkat a szerencsés hármasba…A hármasba akiket meglátogat a „ Twilight szexi vámpírhőse : Robert Pattinson”. Nagyszerű. Jó nem mondom hogy én nem várom ..csak..nem akarom beleélni magam. Mint már sokszor. Már jó párszor dőltem be üres kimondott szavaknak amik elszálltak de bennem mégis mély nyomott hagytak. Azóta mindig kicsit így állok hozzá a dolgokhoz. Ez most úgy hangozhat hogy nem vagyok valami nagy rajongó. Rajongó vagyok csak nem abból a fajtából aki már nem tudja, hogy hol a határ. Jó könyv, jó film , jó színészek és ennyi ! Nem kell ide csipkés „team Edward-os” bugyi vagy sikoltozni ha meglátod valamelyik színészt. És én ezt hiába magyarázom a testvéreimnek mert szerintük én még túl kicsi vagyok ahhoz hogy ezt megértsem és hogy felfogjam a súlyát. Lehet hogy csak 14 éves vagyok de ilyen témákban sokkal érettebb vagyok náluk. Már most eltudom képzelni mi lesz itt ha egyszer (tényleg valaha) eljön hozzánk. valami 3. világháború féle.
A lányok már tökre elszomorodva ültek a nappaliba mondván h este kilenckor nem fog beállítani hozzánk. Beth és Nora már korábban feladták a várakozást ezért felmentek a szobájukba.
Végül Lexa is beadta a derekát és felment . Én még maradtam inkább kicsit tv-t nézni. lapozgattam a csatornákat hátha találok valamit de semmi érdekfeszítő műsor nem ment.
Na,jó. Az egyik csatornán pont a Kaland Park ment főszerepben Kristen Stewart-al. Most akkor megnézzem úgy századjára vagy keressek valami mást ? Jó lesz ez… egy ideig. Úgy is olyan rég láttam úgy ..múlthéten asszem. Kényelmesen elhelyezkedtem a tévénézéshez. Popcorn,kóla, pokróc, távirányító. Oké, minden meg van.
Olyan kényelmesen feküdtem és néztem volna a tv-t. De csak volna. Ha meg nem zavar a csengő fülsüketítő hangja. Ki a jó isten keres minket negyed 10-kor ?!
Nagy nehezen kikeltem az ágyból majd, lassan elcsoszogtam a kulcsért hogy megnézzem ki mert engem megzavarni. Persze az ajtó felé vezető úton szokásomhoz híven jó néhányszor megbotlottam és szidtam azt aki az ajtó mögött ál.
Kikerestem a megfelelő kulcsot a több százból és kitártam az ajtót.
Az éles fény ami hirtelen jött megvakított és még azt sem tudtam hirtelen hogy hol vagyok. A kezemmel próbáltam takarni a szemem kisebb, nagyobb sikerrel. Aztán hirtelen megszűnt és már láttam egy keveset fehér foltokban. Keveset de azt már kitudtam venni hogy egy kameralámpát dugtak a képembe. Minek ide Kamera ? Jobban körbe néztem és egy egész stábbal állok szemben. Stáb ? Kamera ? Mi van ? Már volt egy elméletem de hiányzott az utolsó darab a kirakóshoz. Nagy gondolkodás közepette valaki megkocogtatta a vállam. Ki más mint a kirakós utolsó, mindent megmagyarázó darabja. A nyakát hátrahúzva szemét összecsukva, karját ölelésre nyitva ált velem szemben mintha azzal néhány centiméterrel tompíthatná egy sikításhangját jelen pillanatban az én sikításom hangját. Na azt várhatná…Felhúzott szemöldökkel álltam előtte. Most mi van ? Lassan hunyorogva nyitotta ki a szemét ,azt a meseszép kék szemét *.* Kicsit végig mértem és nem csalódtam benne tipikus Rob-os megjelenés a borostás arcával és a csöves sapkájában ( már csak így hívjuk barátaimmal) és a kihagyhatatlan kockás ingével. Egész helyes volt.
Nem zavart nagyon hogy minden lélegzésemet kamerák örökítik meg.. Viszont az már annál inkább hogy olyan csönd van hogy még a légy zümmögést is hallottam. Ja, akkor most mindenki azt várja hogy reagáljak valamit ?? Hát az biztos hogy nem fogom egyből beinvitálni a házba hisz nem is ismerem.
- Amm… Szia ,segíthetek valamiben? – kérdeztem a legnagyobb nyugalmat színlelve, miközben belülről majd megszakadtam a röhögéstől. Kérdésem nagyon meglephette mert köpni nyelni nem tudott. És ahogy észrevettem elég zavarban van attól hogy nem úgy kezelem mint a legtöbb koromba lévő.
- Szia!Hát…tudod…amm…- összevissza krákogott, nem nagyon találta a szavakat- A verseny…a Tyra Banks-es ..- mialatt ezt kinyögte legalább háromszor beletúrt a hajába amiről valahogy lekerült a sapka.
- Óóó.. hogy az ..Akkor oké – na, nem játszom tovább a tudatlant. – Akkor gyere ,vagyis gyertek- néztem végig az egyben meglepett és Rob zavarán jól szórakozó stábon.
beinvitáltam őket majd mondtam hogy felmegyek szólni a lányoknak . A többes számra Rob szeme kikerekedett és megkérdezte hogy hányan vannak. Mikor rávágtam hogy hárman akkorát nyelt hogy még az utca végén is hallották szerintem.
Mosolyogva nyitottam be a lányokhoz h szóljak nekik de mikor beléptem lefagytam. Hogy adjam be nekik hogy a számukra a világ szexibb vámpírja csak rájuk vár ?Kis gondolkodás után végül csak annyit mondtam nekik hogy rendeltem pizzát és hogy menjenek le enni. Lexa és Beth rohantak is mert farkas éhesek voltak. Nora viszont nehezebb esett volt. Elkezdtem befűzni őt de nem ment. Amikor már épp elszóltam volna magam, lentről hangos sikítás hallatszott fel. Na, a lányok meglátták a kisvendégünket… Nora ijedten nézett rám magyarázatra várva. Én csak eljátszottam a tudtalant és szaladtam lefelé. Örömmel vettem tudomásul hogy Nora is jön mögöttem .Mikor leértünk arra mentem ahol Robékat hagytam. A látvány ami fogadott megdöbbentő volt mondjuk mást nem is vártam a lányoktól.
Rob valahogy a földön kötött ki (gondolom a lányok feldöntötték ) és Beth és Lexa rajta ült. Szegény... Annyira Látszik rajta hogy semmi kedve sem volt ehhez. Biztos csak a menedzsere beszélte rá hogy jó reklám fogás lesz … Mint egy báb akit dróton rángatnak… Elégé elkalandozgathattam mert már Rob valahogy felkelt és beszélgetett a lányokkal. Na? Beszélgetett ? Ez már haladás…A lányok idővel egyre kínosabb és kínosabb kérdéseket tettek fel neki.. Ha ez így halad Komoly Lefogom Őket tagadni. De sokkot akkor kaptam amikor Beth lehozta a team Edward-os bugyiát hogy Rob írja alá.
Elszörnyedve vette keze közé a csipkecsodát és vizslatta hogy hol van egy olyan rész ahova tud írni. végül nagy nehezen aláírta és vissza nyújtotta. Én tervem szerint a sarokban meghúztam magam és figyeltem. Annyira más volt. Látszott rajta hogy próbál megfelelni de már a töke tele van az egésszel és csak egy puha ágyat akar. Míg a lányok nyaggatták én bementem a konyhába inni. Egy pohárba öntöttem egy kis vizet és egy szuszra lehúztam. A poharat kiöblítettem és visszaraktam a helyére. Indultam volna vissza de valami vagyis valaki az utamat állta.
- Bocsi - néztem fel rá. Hú de magas és még csak most vettem észre.
- Semmi baj - mosolygott. Vajon tudja hogy a világon lányok milliói ölnének csak hogy lássák ezt a mosolyt? És nekem ettől kéne most elalélnom?!
- Hogy sikerült ellógnod előlük ? – nem hiszem hogy csak úgy magára hagyták volna.
- Én most elvileg Wc-n vagyok
- Balra az utolsó ajtó –mutattam a kezemmel az irányt.
- Nem, nem kell csak már kell egy kis levegő
- Ez érthető- mosolyogtam rá.
Kínos csönd
Épp fordultam volna meg. Amikor megszólított.
- Maddie! Várj!- hezitálni kezdett- Kösz, hogy nem ugrottál a nyakamba.– kezdte félénken.
- Hmm??- vontam össze a szemöldököm.
- Kösz, hogy legalább ennyivel segítettél, hogy engem is normálisnak kezeltél. Te nem ugrottál a nyakamba mikor megláttál , nem sikítottál sőt még mint egy normális idegent megkérdeztél hogy miben segíthetsz nekem.
- De ez a normális. Nem?
- De igen. Csak olyan jó hogy végre valaki nem rajong értem úgy mint egy őrült.
- Kimondta hogy én nem vagyok a őrült rajongód? – húztam fel a szemöldököm.
- Csak nem ? –kérdezte összevont szemöldökkel és egy pimasz mosollyal
- Mondjuk úgy hogy Jó könyv, Jó film, Jó színészek és ENNYI. ja és persze a pont az ENNYI után. Persze vagyok olyan hülye hogy képes lennék a -10o-ban hajnalig várni csak hogy lássam Kellan-t . De ha meglátnám nem kezdenék el kiabálni mindenféle hülyeséget. Érted? - Hadartam el egy szuszra.
- Asszem a lényeget sikerült kivennem. Egyébként miért pont Kellan ?
- Mert ő olyan cukii !!!
- Hát ha megismernéd akkor lehet nem ezt mondanád szerintem..- motyogta halkan inkább csak magának.
- Honnan tudod nevem ?
- A nővéreid mondták mikor rá kérdeztem hogy hova lettél. És akkor mentem el a „wc”-re
- A nővéreimről jut eszembe elég feltűnő lenne hogy idáig wc-zel, kivéve ha nem kaptál hasmenést – viccelődtem. – Na menjünk.
- Várj! Mi a teljes neved??
- Maddie Kelis
visszaindultunk a nappaliba ahol a stáb teljesen berendezgettek és minden folytatódott előröl de csak 5 percig mert Rob mondta hogy lassan indulnia kell. Hát igen. Semmi sem szól örökre.
Persze előkerültek a fényképezőgépek is de azok a tipikus „átkarollak de közben hozzád sem érek” fotók lettek. Én nem nagyon ragaszkodtam a fotóhoz viszont Rob igen. Mintha én lennék a sztár. Ez meg is nevetettet.
„ közeledett felém hogy velem is megcsináljuk a közös fotót de megállítottam.
- Figyi, tudom milyen kellemetlen neked ez az egész szóval megkímélek téged.
- Hát.. amikor az egyik nővéred keze úgy harmadjára csúszott „ véletlenül” rossz helyre akkor már tényleg elég zavaró volt - és beletúrt a cuki szénaboglyába.
- Hát…erre most mit mondjak ..megesik,!- röhögtem jót a szituáción és a velejáró zavarán.
- De tényleg ! Én szeretnék egy fotót Veled !
- Ó….szóval most akkor én vagyok a sztár vagy mi ?? –incselkedtem.
- Fogalmazhatunk így is. - mosolygott.
- Háát….tudod nem szokásom mindenféle idegen pasikkal fotózkodni …de mivel ilyen szépen kérted…legyen! - Mondtam mint egy beképzelt csitri.
- Hűűűű..
- Jól van! Gyere!- nevetem ki „Maddie hangon”
Sután oda battyogott mellém majd megpróbált valahogy átölelni, de nem igazán ment. Na aztán megfogtam és átöleltem…Én tehetek róla hogy ilyen magas?
- Hát ez jóó..- szakadok magunkon..
A kép is elkészült. De éreztem a nővéreim irigy pillantását hogy én kerülhettem hozzá legközelebb pedig nem is vagyok úgy oda érte…annyira..xD
A stáb már épp pakolt hogy ideje menni. És jött a búcsúzkodás. A lányok a szemükre telepedő könny fátyoltól homályosan integettek én pedig szelíden mosolyogtam bár én is szomorú voltam..hát igen..azért bennem is elveszett egy rajongó aki nagyon felnézz arra a férfira aki megformálja Edward Cullen karakterét. Lényegében elég érdekes esténk vagyis …mi van ?? Hajnali fél egy van ? ..-.- pff… mindegy …miután már házon kívül volt a csipet csapat csak Rob maradt bent. Majd még egy ölelés után ő is elment. Ennyi volt valószínűleg többet nem is fogjuk látni…L Már vagy fél órája elmentek de még mindig a nappaliban ülünk és beszélgetünk vagyis beszélgetnek mert én a gondolataimba merülve ültem és azon gondolkodtam mennyire nem szabad hinni annak amit a tv-ben látsz. Mindent mutatnak az emberekről csak az igazat nem. Átverik a nézőket a saját kis elképzelésükkel ,hogy milyenek is valójába azt nem mutatják. Hmmm… A lányok lassan elvonultak feltenni a képeket a Facebook-ra. Úgy sem tudnék aludni mert úgy felvagyok pörögve ezért valami elfoglaltság után néztem fél kettőkor -.- Mivel a filmnek vége így maradok a kockulásnál. (xD) Végül én is a facebook-on kötöttem ki. Semmi új nem történt csak egy értesítést kaptam, hogy valaki ismerősnek jelölt.
De amikor megláttam a nevet még levegőt is elfelejtettem venni…..
Maddie
Nora
Lexa
Beth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése